FéLUTON az apátiába

   Hhh. 
   Újabb hét, újabb izgalmas sztorik. Én meg hétvégénként pakolom őket az Amazonban. Kapósak 
itt a sorozatok.
   Ja, hogy velem mi van? Sajnos nem sok minden... Nem panaszkodhatom, nem nélkülözöm,
moziba járok, iszogatunk, kávézgatunk, de valahogy túl ingerszegény számomra ez a város Pest után. Az egy dolog,
hogy a Tesco hétkor zár, de hogy a becsületes és empatikus szórakozóhely-tulajdonosok kidobatnak mindenkit hajnali háromkor még a legdurvább szórakozóhelyről is, nehogy a környéken élő szerencsétlen honfitársaiknak
bármi megzavarja álmait! Valaki mentsen meg, és vigyen el a Szimplakertbe csocsózni!
   Egyébként érdekes jelenség itt kint a szórakozóhelyek képeslap-effektusa is.  Ez a helyi tájak gyakori, mégis különleges látványossága remekül megfigyelhető többek között a The Park nevű szorakozóhelyen is, ahol leginkább csütörtök esténként a szórakozni vágyó lázadó angol suhancok effektíve mozdolatlanul, mintegy vegetálva állnak boldogan, sörrel avagy billiárddákóval a kezükben, és nagyon menőnek érzik magukat. Efféle képeket kicsiny hazánk tájai csupán elvétve produkálnak, így a vizuális típusúaknak azt ajánlom, hogy nézzenek meg egy szórakozóhelyes képeslapot, vagy egy Beck's plakátot. Higgyétek el, élőben durvább.
   Sajnos azonban véleményem szerint ezek a jelenségek kívülről szórakoztatóbbak, mintha az ember részt vesz bennük. Más pedig nincs. Na jó, mondjuk van itt a szomszédban állítólag valami izgalmasabb városka is, valami London, vagy mi, de azt még nem merem bevállalni.
   Van még jó hírem meg rossz is. Egyben.
   Úgy néz ki, legkorábban január 26-án megyek haza. És akkor majd jól haza is megyek. Ami jó lesz.

   Tréfás dolog is történt velem a héten. Az Amazon már annyi rabszolgát tart, hogy kénytelenek őket csoportokba osztani korbácsolás megkönnyítése céljából. Ezeket a csordába gyűjtött nyomorultakat aztán különböző fantáziadús halmaznevekkel látják el, mint például
0W4, OC2, etc. Tegnapelőtt, mikor épp boldogan fütyörészve takarítgattam a raktár csillogó
márványpadlóját, (vagy mit,) egy manager hozzámlépett, és feltette a végzetes kérdést: "Are you 0B1?" Naná, hogy rávágtam: "Yeah, sure, I'm Obi Wan!", majd mindezt prezentálandó, gyönyörű fénykard-mozdulatsort improvizáltam neki a kezemben tartott seprűvel. Meghatotta. Azóta valamiért nem jön a közelembe.
   Azt hiszem, ez volt az elmúlt hetem legmaradandóbb pillanata.
   Úgy érzem, elindultam lefele az intellektualitás lejtőjén. Úgy döntöttem, aládúcolom magam néhány frissen elolvasott könyvvel. Fáj a szívem, ha belegondolok, mióta nem vettem már a kezembe könyvet.
   Vagy tollat.
   Vagy Nobel-díjat.
   Vagy mit.
   
   Na, azt hiszem, ennyi mára
   Szegény Áron nagyon fáradt,
   Kikapcsolja jól a gépét,
   Angliába jó a térkép.
   Na most akkor elköszönök,
   Biztos lesz majd még sok öröm,
   Jövő héten, meg ilyenek,
   Verset írni milyen jó má'.

   Vicceltem.

   KádÁron